Tehetetlenségből Önrendelkezésbe

Ne fogd a génjeidre – avagy a kulcs, ami már most is a Tiéd!

2025.02.13

Ahogy a Nap felkel minden reggel, úgy csillanak meg a tudatos változás, a tudatos választás lehetőségeinek sugarai minden nap – Benned! Nem így éled meg?!

Mit érzel, ha azt mondom, hogy a képesség, ami ehhez szükséges, már most is a Tiéd? …csak nem tudsz róla, ezért nem használod! Ha az jár a fejedben; “ez azért túlzás, hisz’ ott vannak a gének, amik egy csomó mindent meghatároznak” – akkor igazad is van meg nincs is! Olvasd csak:

A génjeidnek nincs teljhatalma, és nem “önállóan hoznak döntéseket”! A tulajdonságaid 50 %-át, akár 2/3-át az úgynevezett epigenetikai tényezők határozzák meg: a gondolatok, amelyek tudatosan vagy tudattalanul felbukkannak benned, az érzelmek, amelyeket gyakran átélsz, a (fizikai-, mentális, érzelmi) környezet, amelyben élsz, az életmód, amit folytatsz és a tudatos választásaid. Röviden: a kölcsönhatások, amelyekben részt veszel és az, ahogyan ezeket a kölcsönhatásokat megéled!

Ha megérted, hogy mindezek miként formálják a gondolkodásmódod, a hangulatodat, az attitűdjeidet, az egészségedet, akkor elindulhatsz a valódi átalakulás útján!

Génjeid és kölcsönhatásaid “tánca”

 A gének ugyan kijelölik egyes, alapvető tulajdonságaidat: a szemed színét, a hajad színét, az orrod formáját, a testalkatodat (nem a kilóidat, csak a testalkatodat!), bizonyos betegségekre való fogékonyságot (nem magát a beteséget!!) de számos egyéb tulajdonságodat és azt, hogy a különböző tulajdonságaid hogyan hatnak vissza rád, az életed során hozott döntések és a környezeteddel való interakciók alakítják!

Pontosan erről szól az epigenetika tudományterülete. “Epi” azt jelenti “valami felett”; vagyis, az epigenetika kifejezés arra utal, hogy van valami a génállomány “felett”, ami a gének sorsát irányítja: a kölcsönhatások, amelyekben részt veszel és az, ahogyan részt veszel bennük! Az epigenetika azokat a változásokat írja le, amelyek a gének kifejeződését – idegen szóval, a génexpressziót- befolyásolják anélkül, hogy magukat a géneket megváltoztatnák.

Ez azt jelenti, hogy a döntéseid hatással lehetnek arra, hogy adott gének kifejeződnek- e vagy sem! Márpedig mire is valók a gének? A szervezeted “működését” meghatározó fehérjék előállításához és szabályozásához szükséges “tervrajzokat” tartalmazzák!

 Kérlek, olvasd újra Dr. Hanson gondolatait és engedd, hogy hassanak Rád ezek a gondolatok!

Remélem, most már kíváncsi vagy arra, hogy pontosan hogyan, milyen lépéseken keresztül tudod befolyásolni a tulajdonságaid “maradék” 2/3-át!

A válasz az önirányított neuroplaszticitás erejében rejlik!

Az agyad folyamatosan változik, formálódik – most is, ahogy ezeket a sorokat olvasod- és képes hozzáigazodni ahhoz, amit tudatosan vagy tudattalanul újra és újra választasz!

A neuroplaszticitás azt jelenti, hogy az agyad képes új idegi kapcsolatok kialakítására, illetve korábbi idegi minták felbontására, ezzel régi, neked vagy másoknak ártó-, téged vagy másokat bántó szokások, -gondolatok, attitűdök, fiziológiai állapotok átalakítására!

Amikor valamit megtanulsz, amikor új szokásokat alakítasz ki vagy éppen új gondolatokat fogadsz magadba, olyankor az agyad „újraszervezi” saját magát, egyes részeit . Ez a jelenség nem csupán tudományos szempontból figyelemre méltó; ez maga a kulcs a valódi, tudatos változáshoz!

Ez az az erő, amivel képes vagy új tulajdonságokat, új gondolkodásbéli mintákat, új szokásokat, új érzelmi- és akár új egészségi állapotokat is kialakítani!

Azonban – és most figyelj, kérlek! – ha nem tudatosan irányítod ezt a folyamatot, akkor a benned élő, múltban gyökerező idegi minták uralkodnak el rajtad és benned, vagyis, az életed azzal telik, hogy a mindenkori jelenedben a múltadat éled újra… meg újra… meg újra…

Ezen minták között, nyilván, vannak Számodra jó és hasznos, a jóllétedben, a kibontakozásodban támogató minták és vannak olyanok is, amelyek valamiféle védekezés köré szereveződnek és sok esetben gátolnak Téged; az önazonosságodban, a céljaid eléréséhez szükséges lépések megtételében, az egészségedben és ez a gátló dinamika megmutatkozik a mintákhoz kapcsolódó nyomasztó gondolatokban, érzésekben-érzelmekben egyaránt!

Mi történik, ha nem tudatosan navigálod az agyad plaszticitását?

A védekezés (életben maradás) köré szerveződő idegi minták jelentős része

• félelemhez
• aggódáshoz,
• szorongáshoz,
• nyugtalansághoz (ami sokszor felszínes alvásban és / vagy kényszeres beszédben, -mozgásban, -tevékenykedésben mutatkozik meg),
• agresszióhoz vagy
• immobilizációhoz (amikor kimondanád, elmondanád, megélnéd, megtennéd – de nem tudod…) kapcsolódnak.

Olyan nincs, hogy az idegi minták “stagnálnak”: vagy változtatsz rajtuk (új mintákat alkotsz) vagy nem változtatsz rajtuk és ezzel – passzívan – erősíted “őket”!

Mivel az agyad hajlamos arra, hogy azokat az idegi mintákat erősítse, amelyek a gyakori gondolataidhoz, tevékenységeidhez, érzelmeidhez kapcsolódnak, ha azok egy összeszűkült állapotot tükröznek, akkor tudatos irányítás nélkül az életedet önbeteljesítő, “negatív” ciklusokba tereled!

A tét tehát hatalmas: a tudatos változás elkerülése, a fejlődés elutasítása valójában azt jelenti, hogy egy helyben topogsz, sőt egyre mélyebbre ásod magad, akkor is, ha nem szánt szándékkal teszed. Így  elveszíted azokat a lehetőségeket, amelyek pedig itt és most  – a mindenkori jelenedben- elérhetőek.

Ha nem tudatosan használod ezt a hatalmas erejű adottságot; az idegrendszered plaszticitását, akkor ugyanabból hozol létre még többet és ugyanazon a helyen fogsz maradni, amit mindig is ismertél. Ez a látszólagos változatlanság – valójában a benned élő minták elmélyítése – a biztonság illúzióját adja; hisz’ legalább már ismered a “helyet”, az állapotot, amelyben élsz.

Kérdés, hogy akarsz- e egy “biztonságos ketrecben” élni?! Akarod- e megcsonkítani a lelked?

Akarsz- e olyan életet élni, amit nem választottál volna,

ha tudnád, hogy mire vagy képes?

Az emberi világ tele van zajjal, nyomással, látszat – megoldásokkal, ugyanakkor szépséggel, mélységgel, valódi értékkel is!  Az önirányított neuroplaszticitáson keresztül túlléphetsz a régi korlátaidon, feloldhatod, begyógyíthatod a fájdalmakat, a félelmeidet és összekapcsolódhatsz azokkal az érzésekkel, amelyek megnyugvást, erőt és derűt hoznak Neked, Benned!

Mi történik, amikor tudatosan navigálod az idegrendszered plaszticitását?

Most képzeld el, hogy ezt a hatalmas erőt képes vagy tudatosan használni! A Pozitív Neuroplaszticitás segítségével újraírhatod a történetedet -szó szerint, az idegrendszeredben!

Ha elkötelezed magad, akkor már néhány hét alatt olyan változások indulhatnak el Benned, amelyeket a környezeted is észre fog venni!

Képzeld el, hogy olyan idegi mintákat alakítasz ki magadban, amelyek megerősítenek Téged, olyan gondolatokkal kötsz szövetséget, amelyek segítenek a céljaid elérésében és olyan érzelmi állapotokat tanulsz magadba, amelyek a számodra igazán nehéz vagy akár fájdalmas helyzetekben sem hagynak cserben!

Mindez a Te valóságod is lehet! A Pozitív Neuroplaszticitás eszközeivel újra megtalálod a nyugalmat, a bizalmat, a hitet, az erőt – ezúttal Magadban! Ez az erő pedig másokra is hatással lesz, hisz’ ha Te változol, akkor szükségszerűen veled együtt változik a kapcsolataid minősége is!

Miért most?

…mert a kulcs, amit keresel, már most a kezedben van!

Használd fel az agyad változtathatóságát arra, hogy azzá válj, aki ott, legbelül vagy! Ne hagyd, hogy a Neked ártó automatizmusaid uralják az életedet!

Tanuld meg tudatosan navigálni az agyad plaszticitását, hogy Te válj a saját életed legnagyobb alkotójává! Miért vesztegetnéd el ezt a lehetőséget? Minden nappal, amit elmulasztasz, azt erősíted, amitől szabadulni vágysz!

Kezdd el tudatosan használni az egyik legkülönlegesebb adottságodat: az idegrendszered plaszticitását!

A jövőd most kezdődik! A lehetőség itt van.

Várom, hogy együtt emelkedjünk, nem mondok le Rólad!

 A bölcs éned, aki tudja, hogy mi van Benned

Megjegyzés: Ez a tartalom ismeretterjesztő céllal készült, nem minősül pszichológiai, orvosi vagy terápiás tanácsadásnak. Az itt megosztott információk nem helyettesítenek egészségügyi diagnózist vagy -kezelést.

Te irányítasz! Vagy mégsem? Vagy mégis?

Avagy; még meddig sodródsz a negativitás hajlammal?

2025.03.03.

Előfordult már Veled, hogy újra meg újra lejátszódik benned az, amire borzalmas rágondolnod? Érezted már, hogy milyen nehéz szabadulni ezektől a súlyos gondolati-érzelmi konstrukcióktól?

Tudod, miért “csinálja ezt veled” az agyad? Azért, mert szeretne megóvni Téged attól, ami az idegrendszered szerint veszélyes lehet Számodra! Az ismételt “lejátszáson” keresztül hozza létre azokat az idegi struktúrákat, amelyek emlékeztetni “akarnak” a veszélyre – csakhogy, ez a folyamat a visszájára fordulhat; az agyad túlérzékenyíti saját magát a veszélyre és érzéketlenebbé teszi magát a téged tápláló és az egészségedet szolgáló, jóleső élményekre!

A negativitás hajlam

A negativitás hajlam elnevezés arra utal, hogy az agyunk könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban fordít át negatív mentális állapotokat tartós, idegi struktúrákká!

Igen, jól érted! Az agyad egyik adottsága, hogy kézzel megfoghatatlan élményeket, emlékeket nagyon is valóságos és tartós idegi struktúrákká alakít; egy szóval: “beidegez”!

Ebben a beidegzési folyamatban van egy nagymértékű aránytalanság: az emberi faj fennmaradása érdekében fontos, hogy az agyunk gyorsan és könnyen megjegyezzen = tartós idegi struktúrává alakítson MINDENT, ami potenciálisan veszélyes lehet a faj egyedeire – köztük; Rád – nézve!

 Ahogy Dr. Hanson fogalmaz:

A negativitás hajlam hétköznapi következményei

Ez az aránytalanság az életed szinte minden területére hatással van! Figyeld csak:

1. A kapcsolataink íve “kellemes”-ből “kellemetlen”-be tart

Egyes, a hosszú távú kapcsolatok alakulását vizsgáló pszichológiai kutatások alapján egy jó minőségű hosszú távú kapcsolat fenntartásához arra van szükség, hogy a pozitív és negatív interakciók aránya legalább 5:1 legyen! Tehát, 1 negatív interakció olyan erőteljes, mint 5 pozitív interakció!

2. A tanult tehetetlenség ereje

Megdöbbentően könnyű “beletanítani” egy emberi agyba a hiábavalóság, a vereség, a tehetetlenség érzését és sokkal több ellenpélda szükséges ahhoz, hogy helyreállítsuk az önrendelkezés- vagy a hatékonyság élményét; az érzést, hogy képes vagy – tanulni, örülni, pihenni, szeretni, alkotni, bízni, koncentrálni, gyógyulni – vagy bármire, ami Neked magaddal kapcsolatban fontos!

3. “Nézd, milyen hülye”!

Ugyancsak a negativitás hajlam “számlájára írhatjuk”, hogy valakivel kapcsolatos negatív információt sokkal gyorsabban, könnyebben megjegyzünk – beidegzünk-, mint a vele kapcsolatos pozitív információt – nem véletlen, hogy a politikai hirdetések jelentős része a másik fél kritikájára épít (nem pedig a saját erényeire)!

Érted már, hogy miként fakul meg, romlik el a kapcsolatok – akár kollegiális, baráti, rokoni, szomszédi, stb. – jelentős része?! Látod már, hogy miért olyan nehéz újra bízni – magadban és / vagy a másikban?!

Érzed, hogy milyen óriási erejű biológiai adottság a negativitás hajlam?

Ezért szükséges tanulni róla!

Ha nem iktatsz be tudatosan egy féket az agyad negativitás hajlamába; ha nem kezded el megtanítani az agyad arra, hogy a pozitív élményekre – állapotokra is érzékennyé váljon, akkor nagyon-nagyon messzire sodródhatsz; a kapcsolataidban, a gondolataidban, az érzelmeidben, az egész-ségedben (vagy inkább, annak hiányában) egyaránt!

Pláne, ha a negativitás hajlam elszabadul, és öngerjesztő ördögi köröket hoz létre! A fékezetlen negativitás hajlammal együttjáró eltolódás funkcionális és strukturális változásokkal jár együtt, melyek többek között az amigdalákat, a hipotalamuszt, a hippocampust és a mellékveséket érintik.

Ezek a változások visszahatnak a fizikai állapotodra – például arra, ahogyan az immunrendszered a gyulladásos folyamatokat vezérli-, az emlékezőképességedre és ítélőképességedre – például, elkezdhet megfakulni a kontextuális memóriád- és az általános közérzetedre, gondolkodásmódodra is; ha az idegrendszered egyre inkább a veszélyre válik érzékenyítetté, akkor egyre nehezebb lesz téged feltöltő, könnyed, erőt adó érzelmi állapotokba kerülnöd! Egyre kevésbé fogsz tudni elmerülni abban, ami jó Neked – így egyre kevésbé fogod tudni beidegezni azt, ami jó Neked! 

Te milyen gyorsan veszed észre, amikor a negativitás hajlam foglya vagy és milyen eszközeid vannak arra, hogy meghaladd?

Lehet, hogy a fenti kérdésen elmélázva Benned is felmerülnek kérdések, például:

“Ha ez a negativitás hajlam egy biológiai adottság, akkor hogy van az, hogy egyesek könnyebben látják a dolgok pozitív voldalát még ott is, ahol nagyítóval kell keresni”, mások pedig szinte mindenben a hibát veszik észre legelőször és katasztrofizálnak”?

Nos, erre a kérdésre sokféle válasz létezik! Egyrészt; egy ember életén belül is váltogathatják egymást az “inkább pozitív” és “inkább negatív” ciklusok, összefüggésben a korábbi cikkben leírtakkal; az epigenetikus tényezők alakulásának függvényében!

Sokat számít, hogy ki milyen attitűdökkel, milyen helyzetekkel és megoldási stratégiákkal – vagy azok hiányával – találkozott gyermekkorában és azt követően.

Aki “nagyon negatív”, annak az idegrendszere valószínűleg eleve arra van “kiképezve” – általában, nem direkt és nem tudatosan-, hogy azt figyelje, azt keresse, ami potenciálisan fenyegető azért, hogy fel tudjon készülni a szükséges védekezésre – ami lehet agresszív támadás, összehúzódás, lefagyás, menekülés, hízelgés-nyájaskodás (igen, még ez a viselkedés is a fenyegetettség állapotát tükrözheti!!), és ezek különféle kombinációi.

Tehát, ha az agyad, amelynek eleve adottsága a negativitás hajlam, egy olyan közegben kezd el tanulni a világról, ahol tényleg van fenyegetettség, akkor a negativitás hajlam alapvetően meghatározza majd, hogy az agyad milyen élményeket képes észrevenni, magába fogadni, magába építeni!

Az idegrendszer számára fenyegetettséget jelent a fizikai biztonság hiánya és az érzelmi biztonság hiánya egyaránt! Nézzünk egy olyan példát, ami tapasztalataim alapján sok ember gyermekkorára jellemző, bár nehezebb tetten érni, mint a konkrét, fizikai fenyegetettséget.

“Nem szabad érezned”!

Például; lehet, hogy kisgyermekként a szüleid odaadóan szerettek Téged, amit tudtak, megtettek érted de az érzéseidet, érzelmeidet nem validálták, sőt, akár érvénytelenítették – nem gonoszságból, hanem mert valószínűleg, saját maguknak sem engedték / engedik érezni az érzéseiket-érzelmeiket: a szomorúságot, a félelmet, a dühöt, az irigységet… vagy akár a kirobbanó lelkesedést, örömet, vitalitást.

Az érzelmekkel való viszonyunkat sok minden meghatározza, például, az a történelmi és szociális kontextus, amelyben élünk, amelybe megérkezünk. Talán Te is hallottad az alábbi mondatokat:

“Jó kislány nem haragszik”!

“Ugyan már, ezért (az apróságért) nem kell szomorkodni”!

“Ó, ez katonadolog, ugye, nem is fáj”? (mondjuk, egy esést követően)

“A nagyfiúk nem sírnak, ne legyél ilyen anyámasszony katonája”!

… és a többi.

Mi ezeknek a mondatoknak az üzenete?

Még akkor is, ha jó szándékból fakadnak; az, hogy nem szabad érezni, amit éppen érzel; nem azt kellene érezned, amit éppen érzel!

Állj meg egy kicsit az olvasással és figyelj magadba: lehet, hogy ott, benned egy Kislány vagy egy Kisfiú magára ismer.

Ha átéltél hasonló helyzetet, mi történhetett közben Veled-Benned?

Vélhetően megijedtél, hogy valami rosszat csinálsz – azzal, hogy haragszol, irigységet érzel, szomorú vagy (vagy akár azzal, hogy túlságosan jókedvű, élénk, energikus vagy) – és megijedhettél attól is, hogy rosszul érzed, amit érzel; hogy valami baj van veled; hisz’ nem azt érzed, amit -a körülötted lévők szerint!!- érezned kellene!

Ezek következtében kialakulhatott benned, hogy

1. Bizonyos érzelmeket nem szabad érezned!
2. A másik ember jobban tudja, hogy te mit érzel és mit kellene érezned, mint Te magad! Ezért aztán
3. A Magadba vetett Bizalmad csorbul. Nem kicsit, nagyon.

Egyes helyzetekben nem fogod tudni – merni megélni azt, amit valójában érzel, mert ott lesz a lenyomata annak, hogy majd egy “nagy és tapasztalt felnőtt” érvényteleníti a Te belső élményedet.

Márpedig az érzelmeknek nagyon fontos szerepük van: az agyad az érzelmeken keresztül, illetve érzelmek formájában igyekszik jelentést és jelentőséget tulajdonítani a környezeteddel való interakcióknak és ennek a megkonstruált jelentésnek fényében fogja szabályozni az egész emberi struktúrádat! Éppen ezért; ha érvénytelenítik az érzelmeidet, az teljesen összezavarja az élő struktúrádat, a rendszer elkezdi keresni, hogy hol hibázott a jelentéskereső-jelentéstársító folyamatban. Vagyis, az élő rendszer saját magáról alkotott képe – amelyet gyermekkorban a környezet visszajelzései formálnak – az lesz, hogy hibás.

Több dolog következhet ebből, például az, hogy hosszú távon és mélyen a tudatos figyelmed hatókörébe tartozó tartalmak “alatt” elbizonytalanodsz a benned felbukkanó érzések-érzelmek “megfelelőségében”, “valódiságában” és állandóan keresnéd / keresed a visszaigazolást arra, hogy rendben van az, amit érzel (és ez a jobbik eset, mert ilyenkor legalább érzel)! Az is előforulhat, hogy gyermekként szinte teljesen lehalkítottál magadban egyes érzéseket és érzelmeket – azért, hogy a “nagy és tapasztalt felnőtt” kedvében járj; hogy megdicsérjen, hogy érezd, hogy szeret, hogy elfogad és hogy rendben vagy!

Igen ám, csak ne feledd, hogy az érzelmek elválaszthatatlanul beágyazódnak a fiziológiádba! Egy következő cikkben írok majd arról, hogy a Heart Math Intézet kutatásai alapján az érzelmeket miként lehet csoportosítani fiziológiai hatásaik szempontjából – léteznek például szimpatikus aktivitást fokozó-, paraszimpatikus aktivitást fokozó-; kortizol hormon termelést serkentő- vagy éppen DHEA – hormon termelést serkentő érzelmek. Még egyszer: az érzelmeid elválaszthatatlanul összefonódnak a fiziológiáddal!

Ezzel összefüggésben; az érzelmek szabad megélésének hiánya visszahat az idegrendszered állapotára és működésére és az idegi észlelésed fenyegetettségként is észlelheti. Sakk-matt helyzet, mert a fenti példában az is fenyegetettséget jelent, ha megéled az érzelmeidet.

…és ezzel már vissza is értünk a kiindulóponthoz: ha az idegrendszer, amelynek adottsága a negativitás hajlam, gyermekkorban fenyegetettséget “tanul magába”, akkor a későbbiekben is sokkal fogékonyabb lehet mindenre, ami potenciálisan fenyegető – és olyasmit is potenciális fenyegetésként fog észlelni, ami valójában nem veszélyes!

A Zöld zóna – a Reszponzív állapot

Így alakulnak ki önmagukat gerjesztő és erősítő “ördögi körök” az idegrendszerben – egészen addig, amíg Te; aki az agyadat-idegrendszeredet életben tartó és azt működtető Tudat(osság) része vagy, fel nem ismered, hogy mi történik Veled és el nem döntöd, hogy visszatanítod magadba a negativitás hajlam “tüköroldalát” a Pozitív Neuroplaszticitás lépésein keresztül!

Minél hamarabb kezded, annál hamarabb visszajuthatsz abba az állapotba, ahol jól érzed magad! Ez az úgynevezet Reszponzív állapot.

Nem egy rózsaszín szemüvegről beszélek, hanem egy olyan állapotról, amelyben és amelyből hozzáférsz a Téged érzelmileg, mentálisan és fizikailag tápláló élményekhez, képességekhez, minőségekhez!

Ebben az állapotban még a számodra nehéz helyzetekben is hozzá tudsz férni a tisztánlátásodhoz; az erődhöz, az empátiádhoz vagy bármely olyan minőséghez, amelyre épp’ szükséged van!

Tanuld meg beidegezni és ezzel részeddé tenni a

• Valódi, tápláló pihenést
• Bizalmat
• Higgadt Erőt
• Nyugodt Éberségt
• Vitalitást
• Mély és biztonságos kapcsolódás élményét.

Itt az ideje, hogy megfordítsd az arányokat; legyen az agyad tépőzár a Jóra és teflon mindarra, ami fölöslegesen vagy akár kártékonyan viszi az energiád!

Emlékezz arra, hogy ha megváltozik az agyad, megváltozik az életed!

Megjegyzés: Ez a tartalom ismeretterjesztő céllal készült, nem minősül pszichológiai, orvosi vagy terápiás tanácsadásnak. Az itt megosztott információk nem helyettesítenek egészségügyi diagnózist vagy -kezelést.

„Kalapács leszel, nem pedig szög”!

Mitől olyan nagy durranás a Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyam (PNT)?

2025.03.10.

…mivel is kezdjem a válaszadást a címben szereplő kérdésre? Tudod, mit? Megmutatom Neked a vázlatot, amit leírtam magamnak:

1. Rick Hanson amerikai neuro – pszichológus alkotta, aki a 70’-es évek vége óta a tartós Jól-Lét alapjait kutatja és tanítja! Dr. Hanson az elmúlt 50 évben bolygószerte tartott tanfolyamokat, workshopokat, szemináriumokat, előadásokat, többek között a GOOGLE-nál, a NASA-nál, a Harvardon és az Oxfordon is.
2. Összefűzés – avagy hogyan használhatjuk fel a“negatív” tartalmakat (fájó élményeket) is! Ez a megközelítés különösen támogató lehet azok számára, akik sok nehéz élményt hordoznak magukban. A gyakorlat célja, hogy fokozatosan segítsen megerősödni azokon a területeken, ahol gyengének érzed magad.
3. A Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyam egyik célja, hogy segítsen csökkenteni a tehetetlenség érzését! Dr. Hanson szavai nyomán “a tehetetlenség a depresszió kapuja” (Seligman kutatásai)
4. A Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyam bolygószerte licenchez kötött és Európában mindössze néhány tucat oktató kapott hasonló jogosultságot.
5. A gyakorlatok előnyei: “kalapács leszel, nem pedig szög” + “angyali” köröket hozol létre!
6. A tanfolyam célja: VALÓDI és TARTÓS VÁLTOZÁSOK, amelyek nemcsak átmeneti megkönnyebbülést, lelkesedést vagy eufóriát nyújtanak, hanem mélyebb, hosszú távú eredményeket hoznak. A PNT arra összpontosít, hogy fenntartható átalakulást érj el.
7. Alapvető különbségek a „gondolatok gondolása”, az élmények átélése és az élmények befogadása között
   Hajlamosak lehetünk „csak gondolni” a dolgokra vagy igyekezni pozitív(abb)an gondolkodni de az élmények átélése majd befogadása sokkal mélyebb hatást gyakorol az agyra!
8. Saját példáim!

Kezdjük a végén!

Tudom, legalábbis, sejtem, hogy sokféle tanfolyamon jártál már. Talán már unod is, hogy tanfolyamokra járj. Valami mégis hajt! Talán a benned élő Tudat(osság), aki “nem hajlandó” lemondani a Jól-Létedről*!

*Jól-Lét alatt nem azt értem, hogy minden rózsaszín és soha többet nem történik veled semmi fájdalmas, hanem azt, hogy magaddal harmóniában, egy tágas, koherens létállapotban töltöd az időd nagy részét. Az idegrendszer felépítésére és működésére vonatkozó kutatások egyre inkább azt támasztják alá, hogy erre a fajta Jól-Létre vagyunk tervezve!

Az amerikai Heart Math Intézet több évtizedes kutatásai alapján a tartós, pozitív mentális-érzelmi állapotok harmonikus, koherens fiziológiai állapotok kialakulását és fenntartását támogatják, az elnyúló negatív mentális-érzelmi állapotok pedig diszharmonikus, inkoherens mintázatok kialakulásában és fenntartásában játszanak szerepet!

Miután az emberi struktúra feed-back rendszerek élő hálózata, ezért e kölcsönhatások “kétirányúak”:

A fizikai állapot nehézségei gyakran megmutatkoznak negatív mentális-érzelmi állapotok formájában is, a harmonikus fiziológiai folyamatok pedig pozitív mentális-érzelmi folyamatok formájában is!

“Rendben, de akkor miért nem hoztak tartós változást azok a “pozitív” tanfolyamok, amelyeken korábban részt vettem”? – kérdezheted.

Ha így teszed fel a kérdést, akkor az iránytűd már a cél felé néz; pontosan ez a kulcs: a tartós változás!

Nem az a kérdés, hogy tudsz -e változni, hanem az, hogy e változások mennyire tartósak! Ez a felismerés áll a Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyam középpontjában! Dr. Hanson évtizedeket töltött azzal, hogy feltérképezze és megfogalmazza a tartós Jól-Létet támogató lépéseket!

Egyik előadása során úgy fogalmazott, hogy nem az a lényeg, hogy abban a heti 1 órában, amit valaki nála tölt, mennyire érzi jól magát az illető, hanem az, hogy a “maradék” 167 órában, ami a következő találkozásig eltelik, mit integrál magába!  A “neuroplaszticitás nyelvére” fordítva; hogy mi az, ami tartós idegi mintázattá képes válni az idegrendszerében.

Az a kérdés, hogy vajon meddig tudsz türelmes / fókuszált / higgadt / önrendelkező maradni?! Hogy ezentúl újra és újra vissza tudsz- e térni a türelemhez / tiszta fókuszhoz / higgadtsághoz / önrendelkezéshez, vagy egyszer-egyszer átélted de nem tudsz újra hozzájuk férni?!

Ha a megfelelő lépéseket következetesen alkalmazod, akkor egyre inkább a Részeddé tudnak válni azok a képességek, tulajdonságok, élmények, amelyekre szükséged van – és amelyeknek a hiányát a Jól-Létedben gátló úttorlaszokként érzékelheted.

Előfordult már Veled, hogy olvasol egy könyvet, hallgatsz egy előadást, elhatározol valamit, majd egy pár napig vagy hétig “aktív” benned az új ismeret, aztán azon kapod magad, hogy visszatértél a régi “ösvényhez”?!

Látod, ezért mondom, hogy nem az a lényeg, hogy tudsz- e változtatni, hanem az, hogy tudsz- e tartósan változtatni?!

Tudsz- e tartósan másként létezni, türelmesebb lenni, megtartani a fókuszt? Tudsz- e biztosabb “helyről” dönteni, szelídebben bánni magaddal, amikor haragszol magadra, tágabb kontextusból látni másokat, amikor bántóan bánnak veled?

Szokásoddá tudod- e tenni, hogy szándékosan “betekintesz” a viselkedésük és a saját viselkedésed “alá”; hogy észrevedd, mi is az a hiány(állapot), ami a szenvedést hozó viselkedést ébren tartja? … és képes vagy – e mindezt erőszak nélkül, saját magad elnyomása nélkül magadba ültetni?

Ezek a fontos kérdések.

A válasz: igen, képes vagy minderre akkor, ha valóban elültetted a tartós Jól-Lét magjai és megtanultad, hogyan öntözd, tápláld, tartsd életben őket – magadban.

Például; lehet, hogy szeretnél higgadtan szólni a gyermekedhez akkor is, amikor fáradt vagy, akkor is, amikor “meg sem hallja”, amit mondasz, akkor is, amikor nyűgös.

…mert tudod, hogy a kapcsolatod Vele fontosabb, mint az, hogy szót fogadjon és tudod, hogy a mély kapcsolódásból bomlik ki az igazi, őszinte együttműködés és mintakövetés, nem pedig abból, ha követelőzöl! (Igen, ez önmagában egy hatalmas és esszenciális téma)!

… és mégis előfordul, hogy türelmetlenül bánsz vele… és talán feltételekhez kötöd a Felé fordulásod és aztán lelkiismeret-furdalást érzel, amiért így tettél.

Dühös vagy magadra, amiért dühös voltál vele. Annak megtapasztalása pedig, hogy valami, amit szívből szeretnél, nem sikerül, hatalmas frusztrációval járhat. Tehetetlennek, “kicsinek”, gyengének, nem-elegendőnek érezheted magad. Tudom, milyen érzés ez!

Mindez még fogékonyabbá teheti az idegrendszered a hasonló nehéz élmények átélésére és befogadására – emlékszel, a negativitás hajlam természetére, ugye? A következő alkalommal talán még könnyebben kibillensz az egyensúlyodból – és így jönnek létre azok az önmagukat erősítő “ördögi körök”, amelyek fokozatosan alááshatják a mély, feltétlen kapcsolódás alapjait – Magaddal és Vele.

Aztán olvasol egy könyvet, beszélgetsz valakivel, akit hitelesnek érzel, meghallgatsz egy inspiráló előadást – és hirtelen sikerül is változtatnod. Egy időre.

Tudod, miért sikerült változtatnod? Mert elkezdtek kiépülni az új minta-, az új minőség idegi alapjai. És tudod, miért volt csupán átmeneti a változás? Mert valószínűleg nem a tartós Jól-Léthez vezető lépéseket; nem a valódi, mély tanulás lépéseit alkalmaztad!

Ebbe az elképzelt történetbe a gyermekeden kívül bárki mást – és bármely más élethelyzetet – behelyettesíthetsz!

Ráismersz ezekre az érzésekre? Látod a folyamat dinamikáját?

1. Felismered, hogy valami számodra káros.
2. Változtatni szeretnél rajta.
3. Elkezdesz ismereteket gyűjteni, tanulni
4. Egyszer csak sikerül változtatnod.
5. Az eredmény “elszáll” és nem tudod szándékosan reprodukálni.

Ezért írom újra meg újra: nem az a kérdés, hogy képes vagy- e változtatni, hanem, hogy meg tudod- e gyökereztetni magadban a változást; hogy egy átmeneti állapotból tudsz- e tartós tulajdonságot építeni.

Minden olyan folyamatban, amelynek során hosszú távon sikerül változtatnod, van valami közös. Tudod, mi? Az, hogy – akár tudatosan, akár ösztönösen- a valódi tanulás lépéseit alkalmaztad. Ennek hatására az idegrendszeredben tartós, pozitív irányú strukturális változások következtek be! A tanulás ugyanis neurológiai értelemben az idegrendszer mintázatainak tartós változása!

Ha mindezt tudatosan tetted, Bravo!

Ha ösztönösen, akkor most lehetőséged van tudatosítani ezeket a lépéseket. A Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyamon megismerkedhetsz a tartós jól-léthez vezető tanulási folyamat lépéseivel, valamint az idegrendszer alakíthatóságának (plaszticitásának) alapelveivel.

A tanfolyam abban támogat, hogy az 5 pontban vázolt folyamat új, tudatosabb dinamikát kapjon:

1. Felismered, hogy valami számodra káros – vagy épp azt, hogy valami, ami fontos Neked, még nem a Részed.
2. Változtatni szeretnél.
3. Elkezdesz ismereteket gyűjteni – és megtanulod, hogyan tanulj hatékonyan.
4. Cseppről cseppre, lépésről lépésre változol. Az új minőség egyre kiterjedtebbé válik Benned.
5. Veled marad az eredmény: képes vagy tudatosan újra hozzáférni, alkalmazni – mert a Részed lett. Idővel egyre automatikusabban jelennek meg Benned az új készségek, tulajdonságok, képességek.

Ráadásul a Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyamon tanult gyakorlatok jócskán túlmutatnak önmagukon: általuk megtapasztalhatod, hogy nem passzív elszenvedője, hanem aktív alakítója vagy annak, ami benned történik. Dr. Hanson ezt így fogalmazza meg:

„Kalapács leszel, nem pedig szög.”

…de ez már a következő cikk témája lesz – hiszen látod, a vázlatomban még jó néhány pont vár kibontásra!

Örülök a kavargó felismeréseidnek, inspirál a kíváncsiságod – és tudom: a Te agyad is lehet tépőzár a Jóra! … mert bár a történeteink különbözőek, van, ami közös bennünk.

Az élő Emberi Struktúra adottsága és Mindannyiunk veleszületett joga, hogy képesek vagyunk tudatos, tartós változtatást létrehozni!

Találkozzunk a következő Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyamon Velencén!

Megjegyzés: Ez a tartalom ismeretterjesztő céllal készült, nem minősül pszichológiai, orvosi vagy terápiás tanácsadásnak. Az itt megosztott információk nem helyettesítenek egészségügyi diagnózist vagy -kezelést.

Mitől olyan nagy durranás a PNT? 2. rész

Haladd meg a tehetetlenséget!

2025.03.27.

Az 1. Részt azzal indítottam, hogy megmutattam Neked a saját magamnak írt vázlatot. Kérlek, olvasd el újra, ha már nem emlékszel az egyes vázlatpontokra!

Azután azt hangsúlyoztam, hogy átmeneti változást általában bármely területen viszonylag könnyen létre lehet hozni!

Nem az a kérdés, hogy képes vagy – e változni, változtatni, hanem az, hogy e változások mennyire tartósak; hogy egy átmeneti állapot tartós tulajdonsággá alakul- e, s hogy miként válik a részeddé az, amire szívedből vágysz. Ez a felismerés a Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyam lelke! A kulcs az, hogy az idegi mintáidban tartós változások következzenek be! Ehhez pedig fontos megismerned az idegi mintázatok változékonyságának, változtathatóságának törvényszerűségeit, röviden: a neuroplaszticitás alapelveit!

Most pedig, folytassuk a felsorolást:

Az Összefűzés

Az összefűzés a Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyam egyik legkülönlegesebb eleme – egyszerre szemlélet és gyakorlat! A módszer lényege, hogy a “negatív” tartalmakat, például; fájó élményeket; nyomasztó gondolatokat reprezentáló idegi mintákat meghatározott lépéseken keresztül összekapcsolod specifikus, pozitív tartalmakat reprezentáló idegi mintákkal!

Az emberi agy természetes negativitás hajlamának következtében a nehéz élmények, érzések, gondolatok, attitűdök gyakran könnyebben, gyorsabban beépülnek az idegrendszerbe – még akkor is, ha egyébként optimista, bizakodó ember vagy -, mint a pozitív élmények, érzések, gondolatok, attitűdük! Ez az aránytalanság hosszú távon fokozódó frusztrációt, lehangoltságot, bizonytalanságot, bizalomvesztést, vagy akár a reményvesztettség érzését idézheti elő.

Ezért fontos, hogy a már benned élő negatív tartalmak ne maradjanak önmagukban és ne maradjanak “őrizetlenül”. Kérlek, érts jól: nem azt mondom, hogy „dagonyázz” bennük, hanem azt, hogy megtanulhatod jól felhasználni ezeket a nehéz tartalmakat!

Amikor a negatív élmények összefonódnak specifikus, tápláló, pozitív élményekkel, akkor a korábbi “homogén” negatív tartalom kezdi elveszteni addigi, kizárólagos hatását. Így, amikor legközelebb felbukkan az, ami korábban dühített, fájt, lebénított vagy épp’ felzaklatott, akkor vele együtt bukkannak fel a tudatosan társított, pozitív tartalmak.

Rendszeres és fegyelmezett gyakorláson keresztül a negatív tartalmakhoz fűzött pozitív tartalmak idővel akár valódi erőforrás-élménnyé képesek tenni a korábbi, szenvedést jelentő tartalmakat.

Érzed e megközelítés erejét?

A gyakorlat célja, hogy fokozatosan segítsen megerősödni azokon a területeken, ahol gyengének érzed magad.

A Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyam egyik célja, hogy segítsen csökkenteni a tehetetlenség érzését!

Bármi is történik bennünk vagy körülöttünk, mindig akad olyan lépés – még ha olykor egészen apró is-, amely segíthet abban, hogy az adott helyzet vagy élmény elviselhetőbbé, könnyebbé vagy akár gazdagabbá váljon!

Lehet, hogy az eredmény nem lesz tökéletes de minden egyes alkalommal, amikor a tanfolyam gyakorlatait végzed, esélyt adsz magadnak a megkönnyebbülésre, a jól-létre, és arra is, hogy a tehetetlenség érzése fokozatosan a háttérbe húzódjon.

Szerintem, ez az egyik legnagyobb ajándék!

Talán Veled is előfordul, hogy egyes helyzetekben úgy érzed és talán ki is mondod: “…de hát ez van, nem tudok mit tenni”. A „nincs mit tenni” – gondolat gyakran egy tanult, automatizálódott minta – amelyen megfelelő gyakorlással lehet változtatni!

Martin Seligman Felfedezése

Martin Seligman, akit sokan a pozitív pszichológia atyjaként aposztrofálnak, 1967-ben végezte el hires, sokat idézett kísérletét. Ennek során kutyákat helyeztek olyan környezetbe, ahol ismételten elektromos sokkhatások érték őket és e sokkhatásokat nem volt lehetőségük elkerülni. A kutyák újra és újra megtapasztalták, hogy próbálkozásaik hatástalanok, így rövid idő alatt “passzívvá” váltak és felhagytak a menekülési kísérletekkel.

Később, amikor a kutyákat olyan környezetbe helyezték, ahol egy egyszerű mozdulattal elkerülhették (volna) az elektromos sokkot, akkor sem próbáltak változtatni – megtanulták, hogy tehetetlenek. Ez a jelenség vált ismertté „tanult tehetetlenségként”.

A kísérlet módosított változatait (amelyek során az elektrosokk helyett más hatásokat alkalmaztak) embereken is elvégezték, így vált nyilvánvalóvá, hogy a tanult tehetetlenség nálunk, embereknél is megfigyelhető!

A tanult tehetetlenséget vizsgáló pszichológiai kutatások szerint ez az állapot ismétlődő kudarcélmények nyomán alakulhat ki, amikor valaki újra meg újra azt éli át, hogy cselekedetei nem képesek befolyásolni az eseményeket, körülményeket. Így aztán, az illető fokozatosan „feladja” és passzívan elfogadja a negatív következményeket még akkor is, ha lenne lehetősége változtatni. Nem csak múló lelkiállapotról van szó, hanem akár tartós létállapot-változásról, amely az élet minden területére hatással lehet!

A tanult tehetetlenség azt üzeni, hogy nincs hatásunk a világra és a történésekre.

Ez az állapotot meghökkentően könnyen tartós idegi mintázattá válhat és rendszerint sokkal több “ellenélmény”, éber tudatosság és fókuszáltság szükséges ahhoz, hogy az agyban új, az önrendelkezést támogató kapcsolatok, minták szülessenek és erősödjenek.

A Tanult Tehetetlenség Hatásai

A tanult tehetetlenség nem pusztán a viselkedésben jelentkezik. A látható változások felszíni rétege alatt számos, “mélybe nyúló” folyamat zajlik. Akik hosszabb ideig élnek ebben az állapotban, gyakran a következő hatásokat tapasztalhatják:

Depresszió és Szorongás: Dr. Rick Hanson szerint a tanult tehetetlenség sok esetben a depresszió kapuja lehet. Az, aki hosszabb időn keresztül úgy érzi, hogy nincs befolyása a történésekre, elveszítheti a jövőbe vetett bizalmát. Ilyenkor a hétköznapi feladatok is reménytelenséggel társulhatnak. Tekintettel arra, hogy az élet természetes része a megoldandó feladatok megjelenése, a reményvesztettség és a szorongás egyre nagyobb teret nyerhet.

Csökkenő önbecsülés: Az, aki úgy érzi, hogy bármilyen próbálkozásai eredménytelenek, hajlamos lesz önmagát hibáztatni, elégtelennek / gyengének / képtelennek vélni és érezni. Különösen, ha másokat tevékenynek és tevékenységükben hatékonynak; képesnek, motiváltnak, bizakodónak lát.  Ez a megtapasztalás még inkább elmélyítheti azt az érzést, hogy “velem van a baj”.

Passzivitás és Motiválatlanság: Miért kezdene valaki új folyamatba, ha már előre biztos benne, hogy kudarc lesz a vége? Ez a hozzáállás idővel beleivódhat az élet több területébe: kapcsolatokba, munkába, az egészség gondozásába is.

Egészségügyi következmények: Stephen Porges professzor sokévtizedes kutatásai alapján a tanult tehetetlenség nem pusztán egy érzelmi állapot, hanem az egész Emberre kiterjedő fiziológiai állapot!

Hadd tegyem hozzá gyorsan: nincs olyan, hogy egy állapot pusztán érzelmi vagy pusztán testi! Minden érzelmi állapot fiziológiai folyamatokkal jár együtt és a fiziológiai folyamatok érzelmi színezet formájában is megmutatkoznak! Porges professzor szavai nyomán: a tanult tehetetlenség a reménytelenség állapota, a reménytelenség pedig “egy idegi reflex az életveszélyre… és egy adaptív reakció, amikor valóban nincs menekvés”. (Forrás: The Polyvagal Theory Course – Dr. Stephen Porges)

Csakhogy…

1. Számos olyan helyzetben, amelyet a tanult tehetetlenség ural, nem feltétlenül valódi a veszély és
2. Az autonóm idegrendszer nem arra van “tervezve”, hogy tartósan az úgynevezett idegi fenyegetettség állapotából szabályozza a fiziológiai folyamatokat, ebben az állapotban ugyanis a szervezet hosszútávú építkező- és regeneráló folyamatai egyre inkább háttérbe szorulnak! Anélkül, hogy most mélyen elmerülnénk e kijelentés mélységében, gondolj csak bele, mit is jelent ez valójában!

Éppen ezért olyan értékes a Pozitív Neuroplaszticitás Tanfolyam egyik célkitűzése: a tehetetlenség érzésének enyhítése és az önrendelkezés élményének megerősítése!

Engedd meg, hogy megismételjem a cikk elején szereplő gondolatokat:

Bármi is történik bennünk vagy körülöttünk, mindig akad olyan lépés – még ha olykor egészen apró is-, amely segíthet abban, hogy az adott helyzet vagy élmény elviselhetőbbé, könnyebbé vagy akár gazdagabbá váljon!

Lehet, hogy az eredmény nem lesz tökéletes de minden egyes alkalommal, amikor a tanfolyam gyakorlatait végzed, esélyt adsz magadnak a megkönnyebbülésre, a jól-létre, és arra is, hogy a tehetetlenség érzése fokozatosan a háttérbe húzódjon.

Ráadásul:

Ha benned halványul a tehetetlenség érzése, akkor – pusztán a jelenléteddel – az önrendelkezés élményét tanítod másoknak is és ezt adod tovább a családodnak, a gyermekeidnek is.
Ők pedig, mint tudjuk, hihetetlen gyorsasággal képesek “magukba” tanulni azt, amit megélnek.

Emlékeztetőül, az önrendelkezés:

“az a lehetőség, képesség, hatalom, hogy valamely saját ügyét saját elhatározása szerint intézheti, hogy saját sorsát illetően saját maga dönthet” (A magyar nyelv értelmező szótára).

Érzed már, hogy mit hozhat ez a 3 nap a Te életedbe?

Szeretettel várlak a következő tanfolyamon a Velencei-tó partján!

Megjegyzés: Ez a tartalom ismeretterjesztő céllal készült, nem minősül pszichológiai, orvosi vagy terápiás tanácsadásnak. Az itt megosztott információk nem helyettesítenek egészségügyi diagnózist vagy -kezelést.